NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
LUDOVIKA ZÁSZLÓALJ

A kulcsszó: együttműködés


Mesélne röviden eddigi pályafutásáról?

Győrben születtem, ahol katonai kollégistaként 1990-ben érettségiztem. Tanulmányaimat a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán folytattam, ahol 1993-ban harckocsizó szakon szereztem diplomát. A főiskolai évek után Tatára kerültem az akkori 25. Klapka György Harckocsi Dandárhoz, mint harckocsi szakaszparancsnok. Az itt töltött időszak alatt végig járva a ranglétrát, voltam századparancsnok, zászlóalj szintű vezető, később dandártörzsbe kerültem, mint műveleti majd tervezőrészleg-vezető. 2006-tól 2010-ig Székesfehérváron szolgáltam az akkor megalakult Összhaderőnemi Parancsnokság, Hadműveleti Főnökség, hadműveleti főtisztjeként. Közben 2006-2008 között végeztem a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Hadtudományi kar Katonai Vezetői szakán. 2010-ben kerültem a Honvédelmi Minisztériumba, majd a Védelmi Tervezési Főosztályon eltöltött három év után, zászlóaljparancsnok-helyettesként a Ludovika Zászlóaljhoz kerültem.
 
A csapatszolgálat után hogyan sikerült a „nevelői” munkába beilleszkedni?

Ha áttekintjük az itt töltött négy évemet, akkor ez egy folyamat volt, amelynek során többször is megbíztak a parancsnoki teendőkkel. Ami számomra fontos, hogy megkeressem azt az utat ahol az elmélet és a gyakorlat találkozik és összehangoljam ezt a munkát. A honvéd tisztjelölteknek – vagyis a leendő tiszt kollégáknak - ugyanis először az elméletet kell megtanulni, de ezt a gyakorlatba is át kell ültetni. Az, hogy a kollégáim többsége is csapatszintről került a zászlóaljhoz, megkönnyítette a beilleszkedésem. A korábbi parancsnokkal, Molnár Zsolt ezredessel kezdetektől nagyon jó a kapcsolatunk, több közös pont is volt az katonai karrierünkben. A parancsnoki teendők átvételét is gördülékenyebbé tette ez az összhang.

 
(honvedelem.hu)

A teljes cikk itt olvasható


Címkék: Hírfolyam