A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Észak Georgia-i Egyetem (University of North Georgia) között létrejött hallgatói csereprogram keretében idén először juthatott el két honvédtiszt-jelölt a tengerentúlra. Az amerikai fél idén májusban már küldött két kadétot, akik két hónapig ismerkedhettek a magyar tisztképzéssel. A közelmúltban pedig két negyedéves honvédtiszt-jelölt, Schneider Dorottya és Dékány Gábor utazott az amerikai egyetemre.
Egyikőjük repülőjegyét és biztosítását a Kossuth Alapítványon keresztül Schmittné Makrai Katalin, a Ludovika Zászlóalj zászlóanyája, a másiknak a Nemzeti Közszolgálati egyetem finanszírozta. A Ludovikás tisztjelöltek önként jelentkeztek a csereprogramba, de a kiváló tanulmányi eredmény feltétel volt.
- Már önmagában az is nagy dolog, hogy eljutottunk a tengerentúlra. Gábor és én is most ültünk először repülőn, és rögtön az Egyesült Államokba mehettünk – kezdte az élménybeszámolót Dorottya – De szakmai szempontból is érdekes és meghatározó volt ez az öt hét, és bár tartottunk tőle, az idegen nyelvi környezet nem jelentett gondot.
A két fiatal öt hetet töltött el az Észak Georgia-i Egyetem 6000 fős lélekszámú egyetemi városában, ahol 800 fő katonai hallgatót is képeznek. A magyar és az amerikai sereg tisztképzése ugyan különböző, mégis hasznos és érdekes tapasztalatszerzésnek bizonyult betekinteni az ottani követelményekbe.
- Egyáltalán nem kivételeztek velünk, minket is az újonnan érkezett hallgatókkal együtt kezeltek, mi is végigcsináltuk a beillesztő hetet, és utána együtt jártunk a többiekkel órákra, foglalkozásokra. A 800 amerikai kadét hat századra van osztva, mi külön-külön századba kerültünk. Érdekes különbség volt, hogy a századok nem évfolyamok szerint voltak kialakítva: első évesektől egészen a végzősökig mindenkinek megvolt a feladata egy-egy századon belül. Hivatásos katonák csak mentorként voltak jelen, azaz ők nem osztottak parancsokat, csak azt felügyelték, hogy a hallgatók soraiból kikerült vezetők hogyan irányítják a többieket. – avatott be a részletekbe Gábor.
Abban mindkét tisztjelölt egyetértett, hogy mind az angol nyelvtudásuknak, mind katonai tapasztalatszerzésnek is nagyon hasznosnak bizonyult az Egyesült Államokban eltöltött idő. A csereprogram a tervek szerint jövőre is folytatódik, vagyis a Ludovika Zászlóalj kiemelkedően teljesítő tisztjelöltjei számára fennáll az lehetőség, hogy ők is részt vegyenek a programban.
Szöveg: Révész Renáta százados
